Az egészséges táplálkozás, életmód megvalósítását sokan költségesnek gondolják. Drágán is lehet rosszul, és olcsón is lehet jól táplálkozni! Leginkább azonban szokás és odafigyelés kérdése, hogy helyesen eszünk-e!
Mennyire befolyásolja társadalmi-gazdasági helyzetünk, valamint táplálkozási ismereteink és hiedelmeink az étrend minőségét?
Régóta ismert tény, hogy sok más tényező mellett a társadalmi helyzet, az iskolázottság és az egyén anyagi lehetőségei befolyásolják az élelmiszerválasztást és ezen keresztül az egészségi állapotot is. Az egészségmegőrzés iránt elkötelezett táplálkozási szakemberek erősen hisznek abban, hogy a táplálkozási ismeretek elmélyítése tudatosabb táplálkozást eredményez a hétköznapokban. De valóban okkal hihetünk-e ebben?
Egy nemrégiben az Egyesült Államokban elvégzett vizsgálat során annak igyekeztek utánajárni, hogy a szociális-gazdasági státusz milyen hatással van az étrend minőségére és a zöldség-, gyümölcsfogyasztásra, valamint arra is kíváncsiak voltak, hogy ezt a hatást mennyiben módosítják a táplálkozási ismeretek és a hiedelmek.
Az eredmények szerint a jobb társadalmi-gazdasági státusz nagyobb zöldség- és gyümölcsfogyasztást és általában is kiegyensúlyozottabb tápanyag-összetételű étrendet eredményezett. Számos esetben volt megfigyelhető a táplálkozási ismeretek és az ezekhez fűződő hiedelmek befolyásoló hatása. Például az iskolázottság nem mutatott összefüggést az étrend minőségével azon egyének esetén, akik csupán mozaikos táplálkozási ismeretekkel rendelkeztek. Hasonló összefüggést találtak a jövedelem vonatkozásában is.
Összességében elmondható tehát, hogy a táplálkozási ismeretek elsajátítását, elmélyítését célzó oktató programok nélkülözhetetlenek az étrendi minőség javításához minden társadalmi réteg számára, iskolázottságtól és jövedelmi helyzettől függetlenül.
Milyen tényezők befolyásolják az alacsony jövedelmű nők élelmiszer választását? Milyen hatással van táplálkozásuk és társadalmi-gazdasági helyzetük az egészségi állapotukra és testtömegükre?
Örök kérdés, hogy a jövedelem milyen mértékben határozza meg az étrend minőségét. A választ a Minnesota Egyetem munkatársai 14, egyenként 90 perces, videóra rögzített, a témára összpontosított csoport vizsgálatával igyekeztek megtalálni.
A csoportokba közel száz alacsony jövedelmi kategóriába tartozó felnőtt, legalább egy 9-13 éves gyermeket nevelő nőt válogattak be. A vizsgálatban résztvevő, többségében a család élelmezéséért is felelős asszonyok 75%-a túlsúlyosnak, illetve elhízottnak bizonyult (BMI besorolás alapján).
Körükben számos, a túlsúly talaján kialakult betegség, cukorbetegség, magas vérnyomás is megfigyelhető volt, ennek ellenére egészségi állapotukat általánosnak ítélték, az egészségügyi problémák okaként pedig valamilyen anyagcserezavart, vagy öröklött problémát jelöltek meg.
Habár többségük szívesen fogyasztott volna pl. több friss gyümölcsöt és zöldséget, ezeket az élelmiszereket elérhetetlenül drágának tartották.
A rossz egészségi állapot és a helytelen táplálkozási szokások feltétlenül megkövetelik az alacsony jövedelmű néprétegek számára olyan oktatóprogramok kidolgozását, melyek lehetővé teszik számukra a megfizethető, ám értékes tápanyagtartalmú élelmiszerek kiválasztását. Emellett olyan központi intézkedésekre (pl. ártámogatás) is szükség van, melyek elérhetőbbé teszik az alacsonyabb jövedelműek számára a kiegyensúlyozott étrend megvalósítását.
Csak egy kis odafigyelés kell
Végül néhány szempont, amelyek megléte elsődleges, hogy elmondhassuk magunkról, helyesen táplálkozunk.
-
kevesebb zsíros étel, több margarinnal főzött étel
-
mértékletesség a só fogyasztásában
-
heti maximum két alkalommal fogyasszunk édességet, azt is az étkezések végén, s nem két étkezés között, nasiként
-
ha lehet naponta háromszor együnk friss zöldséget, gyümölcsöt
-
minimum fél liter tej, vagy tejtermék fogyasztása naponta
-
a fehér kenyér mellett próbáljunk ki más kenyérféleségeket: kukoricás kenyér, barna kenyér, rozs kenyér stb…
-
a legjobb, ha csapvizet iszunk szomjoltóként
-
napi többszöri étkezés
-
változatos étrend
-
reggel, mint egy király, délben, mint egy polgár, este, mint egy koldus, ha tehetjük a reggeli és a déli étkezés legyen a legbőségesebb, az esti nagy habzsolások kerülendőek
Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, hírlevél, saját gyűjtés
Mind ez nagyon szép hogy vigyázzunk az egészségünkre, no de ha már valakinél kialakult a 2-es diabetes és gyógyszert szed, ami megkövetelné hogy rendszeresen mérje a vércukorszintjét, miért kerül ilyen drágán a cukormérőhöz szükséges csík?? Miért nem lehet receptre kapni, szerintem sokan élnének a lehetőséggel és nem lenne ennyi szövődményes beteg, hiszen ez lenne a cél, vagy NEM