A gyermeknevelés során az első egy évet követően a legnagyobb anyagi terhet sok szülő számára a gyermekek iskoláztatása jelenti – derül ki a Generali biztosító nemrég végzett kutatásából. Az iskolakezdés minden évben több tízezer forintos költséget jelent, ráadásul a felsőoktatásban résztvevők arányának növekedésével ezek az anyagi terhek egészen a „gyerek” húszas éveinek közepéig kitolódnak. A megkérdezettek úgy látják, hogy egy gyermek felnevelése mai árakon 14 millió forintba is belekerülhet a főiskola elvégzéséig. Többek között ezért vállalnak kevesebb gyermeket a családok, és azt is csak később.
A Generali-Providencia Zrt. idén tavasszal felmérést végzett annak feltérképezésére, hogyan gondolkodnak a családalapítás előtt álló fiatalok a gyermekvállalás kérdéséről, ennek anyagi vonzatáról. A kutatásból kiderült, hogy a leendő szülők számára rendkívül fontos tényező, hogy ez mekkora anyagi terhet jelent majd számukra. A megkérdezettek egy része úgy gondolja, a szülés és az első év költségei után a legnagyobb kiadást a gyermekek iskoláztatása jelenti. Azt mondják, az oktatás költségeibe nemcsak a könyvek és a tanszerek megvétele, vagy a beiskoláztatás tartozik, de a szükséges tudás megszerzéséhez ma már egyre nagyobb technikai követelmény is társul, mint például a számítógép, a notebook, vagy a szélessávú internet. A megkérdezettek azt is kiemelik, hogy iskolás korban a gyermeknek már külön szoba, új bútorok is kellenek.
„A kutatásban résztvevők szerint, míg a gyermeknevelés óvodás korban átlag havi 38 ezer forintos költséggel jár, iskolás korban ez az összeg már a 46 ezer forintot is elérheti, a felsőoktatási tanulmányok finanszírozása pedig már 78 ezer forint pluszköltséget ró a szülőkre.” – elemzi a kutatást Schaub Erika, a Generali személybiztosítási üzletágának igazgatója.
„Ráadásul a megkérdezettek átlagos költségekre gondoltak a válaszadáskor, extra kiadásokat, mint például egy drágább sport, nyelvtanulás, esetleg külföldi tanulás nem vettek figyelembe, nem is említve az önálló élet megkezdésének extra költségeit.” – teszi hozzá Schaub Erika.
Bár összességében a 18 éves korig tartó képzés emészti fel a legnagyobb anyagi tartalékokat, azonban arányaiban – különösen, ha a képzés hosszát tekintjük – a felsőfokú oktatás jóval nagyobb költséggel jár. Mivel az utóbbi években jelentősen megnőtt a továbbtanulók aránya, várhatóan egyre több szülőnek kell megteremtenie az ehhez szükséges anyagi hátteret.
Forrás: Generali-Providencia Biztosító Zrt.
Kapcsolódó cikkek:
Bővítsük a gyerekek pénzügyi ismereteit!
Másfélszer több nő internetezik, mint 2 éve
Változó férfiszerepek – Törődjenek többet a nők a férfiakkal?
Szánom-bánom, de az én gyermekeimre nem jut fejenként 46 000 Ft. Talán az állam egy kicsit a számok láttán el gondolkodhatna.
Hogy én erre nem is gondoltam, mikor gyereket vállaltam… Ó én bohó felelőtlen. Csak arra lennék kíváncsi, hogy ezek a számok honnan jöttek? Ha ezek valós adatok lennének (általános iskolás korig tudok nyilatkozni), akkor az ország többsége rég éhen halt volna… Még egy gyereket sem tudnánk iskoláztatni.Aki meg 4-6 gyerekkel is rendelkezik arról nem is beszélve (bár őket a felelősséggel történő gyermekvállalás gondolata egyáltalán nem is foglalkoztatja-tisztelet a kivételnek) Ja és érdekelne még az is, hogy hol kell jelentkezni azért a külön pénzösszegért, amit én elvileg a gyerekemre kellene, hogy fordítsak, de gyakorlatilag nem tudom megtenni ilyen mértékben, mint ahogy azt a statisztika taglalja.