Még sosem készült olyan mértékű élővilág-védelmi felmérés a Városligetről, mint 2015-ben a Liget megújítására vonatkozó tájépítészeti pályázat december végi kiírását megelőzően. A felmérés rávilágított a városligeti park élővilágának hiányosságaira. A szakmai javaslat alapján a Liget Budapest Projekt keretében több ezer négyzetméternyi védett, természetes cserjefoltot, úgynevezett „ökológiai hotspotot”, illetve vizes élőhelyet terveznek létrehozni, amely megoldást kínál a Városliget élővilágának jelenlegi problémáira.
A Városliget Zrt. múlt decemberben írta ki a városligeti park teljes megújítását célzó tájépítészeti tervpályázatot, melyhez fontos támpontokat nyújt a tavaly elkészült élővilág-védelmi felmérés. A tanulmány nemcsak a Városliget jelenlegi élővilágát veszi górcső alá, hanem természetvédelmi, biológiai aktivitást növelő javaslatokat is megfogalmaz már a rekonstrukciós munkálatok tervezési szakaszára nézve is.
„A hiánypótló felmérést egy teljes vegetációs perióduson át, márciustól novemberig tartó módszeres megfigyelés és korábbi adatok alapozták meg, az így összeállt javaslat pedig útmutatóul szolgál majd a fejlesztések környezeti hatásainak minimalizálásához valamint a Liget biológiai értékének megóvásához és növeléséhez.” – mondta Péter Gábor, ökológus, a felmérést végző szakértő csoport vezetője.
Hiányzik a cserjeszint, mely táplálék és élőhely is egyben
A Liget növényvilágában – a két évszázadra visszanyúló parkrendezés következtében – főként a kerti és parkalkotó fajok dominálnak (platán, díszfenyő fajok, ostorfa, nem őshonos juharok), az azonban meglepő, hogy a 100 hektárra kiterjedő zöldfelület ellenére az erdei fajok (pl. tölgyek, hársak, hazai juharok) aránya nagyon alacsony, a fák alatti aljnövényzet pedig még a kevésbé bolygatott területeken is jellegtelen, gyomos, sokszor csupaszra taposott. A cserjések egy középszerű városi parkhoz képest is kis kiterjedésűek, míg zárt cserjés foltok – amik háborítatlan élőhelyet nyújtva elősegíthetnék a kisebb állatok, például sünök fejlődését – csak elvétve akadnak.
„A tápláléklánc egyik fontos alapeleme, a korhadékréteg, mely egyben búvóhely is, szinte teljesen hiányzik. – mondta az ökológus. – A gyepszint sem megfelelő, az ökológiailag aktív cserjeszint pedig szintén csak elvétve fellelhető. A korhadék így nem tud beépülni a talajba, az ízeltlábúaknak és a gilisztáknak nincs élettere, nincs mit enniük. Mivel kevés puhatestű, ízeltlábú él a parkban, megszakad a tápláléklánc, hiszen nélkülük – azaz táplálék nélkül – nincs pezsgő madárvilág. Ezen csak egy átfogó parkrehabilitáció segíthet.”- mondta a szakértő.
A 2015 tavaszától egészen ősz végéig tartó kutatás alatt csak kis egyedszámú és kevés állatfajt sikerült feltárni: többnyire a tág tűrésű ízeltlábúak és puhatestűek találhatók meg a Ligetben. Így stabil állománya van egyes pókfajoknak, az ászkáknak és a levélbogaraknak, de például a nappali lepkék és a máshol gyakran előforduló szarvasbogár egyedeinek előfordulása meglehetősen ritka volt.
A beszűkült táplálkozási lehetőségek ellenére – a park méreteinek köszönhetően – ugyanakkor több madárfaj fészkelését észlelték: örvös galambok, barátposzáták, szajkók, seregélyek és házi rozsdafarkúak is laknak a Ligetben. Fészkel zöld küllő és a nagy fakopáncs is, a leggyakoribb költőfaj pedig a fekete rigó és a széncinege. Mindemellett a városligeti fejlesztés fontos célja a meglévő madárvilág gazdagítása.
Az emlősöket ezzel szemben a legnagyobb számban csak a mókusok képviselik, ám jelenlétük várakozás alatti a Ligetben. Egy-egy sün is előfordul, a megfelelő búvóhelyek és élelem hiánya miatt azonban számuk szintén alacsony. Alkonyatkor és azt követően a denevérek veszik át az uralmat a Liget légterében.
A megoldás: elengedhetetlen a Városliget rehabilitációja
Az élővilág-védelmi felmérés ajánlásokat fogalmaz meg annak érdekében, hogy a Városliget ökológiai értéke növekedjen és az élővilágban jelentkező hiányosságokat pótolni tudják. A probléma egyik megoldása lehet többek között olyan őshonos vagy a városligeti adottságokat jól toleráló cserje és lágyszárú növényfajok ültetése, amelyek bő táplálékforrást és búvóhelyet kínálnak, valamint a Városligeti tó rehabilitációja, azaz természetközelibbé varázsolása. A Városliget Zrt. által decemberben kiírt tájépítészeti pályázat várhatóan minderre megoldást kínál majd. A pályázat lezárása 2016 tavaszán esedékes, ezt követően pedig, 2018-ra teljes mértékben megújul a park.
A leghangsúlyosabb javaslat az úgynevezett ökológiai hotspotok kialakítása, ami azt jelenti, hogy a Ligetben elszórva, összesen mintegy 5000 négyzetméteren sűrűbb cserjés vadfoltok létesülnek, amelyekben a lehullott gallyakból és levelekből összeálló korhadékréteg háborítatlan természetes élőhelyként szolgálhat. A növényhulladék talajba való visszaforgatásával újra lehet teremteni az elsorvadt tápláléklánc alapjait, a zavartalan bozótszigetek életre hívásával pedig egy magasabb szintre lehet emelni a Városliget jelenleg szegényes élővilágát. Az ökológiai hotspotoknak köszönhetően ugrásszerűen megnő a park biológiai értéke.
