Több mint nyolc évtized után újra mozivásznon látható Charlie Chaplin 1936-ban készült filmtörténeti klasszikusa, a Modern idők. A klasszikus burleszk elemeket erős társadalomkritikával vegyítő, mai napig aktuális alkotást Budapesten a Művész Moziban és országszerte számos további helyszínen, digitálisan felújítva vetítik.

Chaplin talán legnépszerűbb filmje a mindennapi élet elgépiesedésének szatirikusan túlzó, ugyanakkor érzelmes látomása, amelyben Charlie, a Csavargó bekerül a gyárba és futószalag mellett dolgozó mindenkori kisemberként kacagtató kalandokon keresztül végigjárja a modern kori pokol bugyrait. Mint mindig, most is a boldogságot keresi, és a legkétségbeejtőbb helyzetekben sem adja fel, amiből a burleszk műfaj hagyományaihoz híven bőven jut is neki a történetben.

Chaplin egyik legfontosabb filmjének ötlete állítólag akkor született meg, amikor találkozott Mahatma Gandhival, aki aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ipari társadalomban a gépek elveszik az emberek munkáját és nyomorba taszítják őket. Chaplin a baráti beszélgetésükben először a tudományos fejlődés előnyeit ecsetelte, de saját bevallása szerint később maga is arra jutott, hogy a túlzott géphasználat bizony sokkal több hátránnyal jár, mint előnnyel. A filmet rendező-forgatókönyvíróként, főszereplőként, zeneszerzőként, vágóként és producerként is jegyző Chaplin zsenialitását jellemzi, hogy a komikus elemek köré erős és a mai napig érvényes társadalomkritikát is beleszőtt a filmbe, ijesztő képet vizionálva az egyre elgépiesedő nagyvárosi létről. A sorok közötti üzenetet nem mindenkinek sikerült értelmeznie, filmjét nemcsak a náci Németországban tiltották be, Chaplinnek saját hazájában is számot kellett adnia a film egyes jeleneteiről a hírhedt Amerika Ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság előtt.

Bár 1936-ban már létezett hangosfilm és a Modern időkben volt először hallható Chaplin hangja egy groteszk dalban, a szakértők mégis ezt a filmet tartják az „utolsó nagy némafilm-komédiának”, amivel lezárult Hollywood egy nagy korszaka. A filmtörténeti klasszikus most több mint 80 év után újra mozivásznon látható, május 25-től Budapesten a Művész Mozi Chaplin termében és országszerte számos további helyszínen, többek között Szegeden, Pécsett, Miskolcon, Szombathelyen és Nagykanizsán is vetítik, a kultfilmek újra-bemutatására specializált Pannonia Entertainment forgalmazásában. A film 2017-es plakátgrafikája Pete Lloyd brit grafikusművész munkája.

modern_times Copyright Roy Export SASA digitális restaurálás során a beszkennelt negatív 126.000 képkockáján egyesével végezték el a karcolások és képi hibák kijavítását, ezzel visszaállítva az eredeti fekete-fehér film tónusgazdagságát. A felújítás a film 80. évfordulója alkalmából 2016-ban, az olaszországi Cinetica di Bologna laborjában készült, együttműködésben a filmtörténeti klasszikusok lemezes kiadásaival foglalkozó amerikai Criterion Collectionnal. A restaurálás során az eredeti filmzenét is újra felvették a német NDR Rádió Szimfonikus Zenekara előadásában, Timothy Brock karmester vezetésével.

MEGOSZTÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ