A napjainkban játszódó történetben Hubert és Alex két fura, magányos alak. Az ő kapcsolatukat ismerjük meg a  belváros vadonatúj színházi terében.

A két ember végigéli az idegenségből  a legmélyebb férfibarátságig vezető út minden fázisát, míg végül együtt indulnak egy „Nagy utazásra„.

Batang felé 1„Hubert:    Hol van az a rohadt szemüveg már megint? Az előbb még itt volt.

Alex:          Itt is van.

Hubert:      Hol?

Alex:          Itt, az asztalon.

Hubert:      De az előbb még nem volt ott.

Alex:          Végig ott volt…”

Ismerős mondatok? A szemüveg helyett mondhatsz esetleg  kulcsot, sálat, esernyőt… Aztán lassan elkezd cserben hagyni az időérzéked. Elfelejted, hogy milyen nap van ma, hogy hova is indultál, vagy  hogy mit is akartál az egy perccel korábban  kezedbe vett golyóstollal.

( Hubert története)

Vagy baleset ér. Vétlenül, sőt véletlenül és  már soha többé nem leszel az, aki voltál. Pedig csak a fejed fáj egy kicsit… ( Alex története)

De még kapaszkodsz…Aztán egyszer csak- ki tudja miért épp akkor- jön egy pillanat, amikor elengedsz mindent. Na akkor, akkor indulsz el Batang felé… Hazafelé….!

Batang felé 2Koltai Róbert:

Épp 10 éve játszottam először együtt Szirtes Balázzsal Veszprémben Harold Pinter világhírű drámájában, A gondnokban. Azóta többször összehozott bennünket a sors partnerként, de jó néhányszor rendezhettem is őt. Ma már rajongója vagyok.

Szirtes Balázs:

Ketten játszani, ketten mesélni egy estén át varázslatos, egész különleges lehetőség, ajándék a színházban. Nagy színésszel játszani ugyanezt, csoda és felelősség. Koltai Róbert óriás. Biztos vagyok benne, hogy csodálatos utazás lesz vele ez is. Batang felé.

Gaál Ildikó rendező:

Hol van Batang?

Kimész az ajtón, le a lépcsőn, gyalog a buszpályaudvarig, onnan a kikötőbe. Aztán tovább, azon is  túl.”.  Túl az Óperencián.

A fontos dolgok mindig két ember között történnek. A színpadon és az életben is. Mostanában ezek engem sorra megtalálnak. Hálás vagyok érte.

Ebben a történetben is tükörbe nézünk. Ez fáj. És közben szívből röhögünk –önmagunkon is!

Bemutató: 2017. szeptember 15. 19:30, további előadások: szeptember 20., október 4., 6., 18., 20.

Hungarikum Élményház
1051 Budapest, Vörösmarty tér 7-8.
bejárat a Dorottya utca felől

Hubert: Koltai Róbert
Alex:  Szirtes Balázs
Fordította: Pataky Miklós
Látvány: Mucsi Balázs
Rendező: Gaál  Ildikó

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ