Kevés olyan ember van, akit ne varázsolna el a karácsonyi hangulat, ne érezne gyermeki örömöt a mézeskalács, a fűszeres puncs és a sült alma illatát érezve, ne idézné fel legszebb élményeit, ha felcsendülnek az adventi szólamok, vagy ha kezébe tart egy kedves üzenettel, jó kívánsággal teleírt gyönyörű képeslapot.

Sajnos ma már egyre kevesebb hagyományt ápolunk, kezdenek kikopni a mindennapjainkból azok a gesztusok, amelyek szeretetünket, törődésünket mutatják. Ilyen a kézzel írott képeslap is, ami sokkal személyesebb, mint a manapság oly divatos e-mail vagy sms. Pedig a képeslapküldés szokásának hosszú története van, olyan hatalmas uralkodók sem restelltek saját kézzel írt köszöntőt küldeni, mint Ferenc József vagy Napóleon.

A képeslap régen
A képeslap régen

A képeslapok története tehát a XIX. századig első feléig nyúlik vissza, ám ekkor még csak a vagyonosabb réteg tagjai engedhették meg maguknak, hogy kézzel készült, díszes képekbe illesztett verseket küldjenek szeretteiknek. Hamarosan azonban megszületett a mindenki számára elérhető változat, melyek szebbnél szebb képekkel adták vissza egy-egy alkalom hangulatát. Ám az összes képeslap közül a karácsonyi lapok voltak a legszebbek, legdíszesebbek, hogy ártatlan bájukkal elvarázsolják a lelket. S ez a varázslat évről évre megtörténik, ahányszor csak valaki a kezébe tart egy ilyen apró lapot, hisz kiválasztása és megírása során valaki ránk gondol, s ezeket az apró gesztusokat nagyon meg kell becsülni ebben a rohanó világban. Ezért is lenne olyan fájó, ha postaládánkban továbbra is csak a számlák és hivatalos levelek bújnának meg, mert megfosztanánk magunkat egy élménytől, amely nemcsak a fenyőfát, hanem a szívünket is díszbe öltöztetné szentestére. A képeslapok és levelezőlapok valamint bélyegek történetéről érdekes kiállítás látható a Posta– valamint a Bélyegmúzeumban. Igazi családi program a karácsonyi szünetben.

 

MEGOSZTÁS

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ