December 14-től országszerte mozikba kerül „A művészet templomai” című, negyedik évadjába forduló ismeretterjesztő mozifilm-sorozat következő epizódja, amely a művészettörténet egyik meghatározó alakjának, Raffaello Sanziónak állít méltó emléket.
Rafaellót – aki Leonardo Da Vinci és Michelangelo Buonarroti oldalán a híres reneszánsz triád tagja volt – a kortársai és a későbbi generációk is csodagyereknek tekintették. Művészete nem csak a reneszánsz és a manierizmus közötti hidat jelentette, hanem a figuratív ábrázolást is példa nélküli magasságokba emelte. Ennek ellenére a mindössze 37 évesen elhunyt festőzseni életművének számos részletéről a mai napig keveset tudni. A hazánkban „A művészet templomai” címmel immár 2014 óta futó ismeretterjesztő mozifilm-sorozat korábbi sikerdarabjai, a Vatikáni Múzeum 3D és a Firenze és az Uffizi-képtár 3D alkotóinak új filmje elsőként nyújt igazán átfogó és részletekbe menő képet Raffaello-ról, eddig példa nélküli alapossággal bemutatva a Mester életét és művészetét.
Előzetes:
A másfél órás, magyar szinkronnal mozikba kerülő filmben végigkövethetjük a gyermek Raffaello első rácsodálkozását a korszak nagy műalkotásaira szülővárosában, Urbinóban. Ezek a találkozások a művekkel hihetetlen módon inspirálták őt, akárcsak első tanítója és példaképe: édesapja, Giovanni Sanzio udvari festő és művészetpártoló gondolkodó. Láthatjuk, ahogy apja és anyja korai halála után Raffaello 11 éves korától kezdve teljes mértékben a művészetnek szentelte magát, ahogy már 17 évesen mesterré avatták és első kiemelkedő alkotásaival „letette névjegyét”. Követhetjük útját Firenzébe, ahol életének egy kiemelkedő szakaszát töltötte, megismerkedett Leonardóval és Michelangelóval és híres Madonna-festmények egész sorozatát készítette. Végül Rómába kalauzol a film, ahol Raffaello II. Gyula pápa támogatásával immár elismert „festőfejedelemként” kiteljesedett és élete fő műveit – többek között a pápai lakosztály termeit, a Stanzákat díszítő freskókat – alkotta, amelyekkel örökre beírta magát a művészettörténet legnagyobb alakjai közé.
Az összesen 20 olaszországi helyszínen forgatott film vezérfonalát harmincnyolc híres Raffallo-mű és további hat, általa inspirált alkotás elemző bemutatása adja, többek között a urbinói Raffaello-ház, a firenzei Uffizi-képtár és a Vatikáni Múzeum műkincseiből válogatva. Olyan remekművek tárulnak fel a páratlanul látványos közeli felvételeken, mint A szent család, a Krisztus sírbatétele, Az athéni iskola, A szép kertésznő vagy a Krisztus színeváltozása. A film készítése során a legmodernebb nagy felbontású 3D-s kamerákat alkalmazták, amelyek lehetővé tették, hogy különleges térbeli képalkotási technikák segítségével láthatóvá váljanak a műalkotások film részletei és a festmények „többrétegűsége”. A mozinézőket neves művészettörténészek, köztük Vincenzo Farinella egyetemi tanár és Raffaello-szakértő, Antonio Natali, az Uffizi-képtár korábbi vezetője és Antonio Paolucci, a Vatikáni Múzeum igazgatója kaluzolják végig ezeket a csodálatos helyszíneken.
A műelemzéseket és az alkotások páratlanul részletgazdag közeli felvételeit történelmi rekonstrukciók alapján készített rövid játékfilmes betétek színesítik. A korhű jelmezekkel és díszletekkel rögzített jelenetek betekintést nyújtanak a művész mindennapjaiba és fontos életeseményeibe, mint például amikor a fiatal Raffaello Leonardo firenzei műhelyében időzik, tisztelettel figyelve az akkor már befutott mester alkotómunkáját, vagy amikor későbbi fő mecénása, II. Gyula pápa először rádöbben a meghívására Vatikánba érkezett ifjú művész kimagasló tehetségére és megbízást ad neki Ezeket a történeti rekonstrukciókat – amelyek érzékeny, finom lenyomatát adják a művész életének – olyan 18. századi festmények inspirálták, amelyek Raffaello életének kiemelkedő pillanatait ábrázolják idealizált formában, mintha csak korabeli pillanatfelvételeket látnánk.
