Mintegy kétszáz év magyar zenéjéből válogat a főleg régizenei produkcióiról ismert kitűnő karmester, Vashegyi György május 24-én a Nemzeti Filharmonikusok Pesti Vigadóban tartandó hangversenyén.
Elsőként Erkel Ferenc Hunyadi László operájának nyitánya csendül fel, amely zseniálisan ötvözi az olasz, francia operák nyelvezetét a 18. század végi verbunkos zene elemeivel. A darab a magyar nemzeti operastílus első remekműve. A szövegkönyvet a Szózat-megzenésítést is jegyző Egressy Béni írta, az opera hatalmas sikert aratott, az Operaház megnyitásáig eltelt negyven évben mintegy 250 alkalommal adták elő, egy korabeli kritika szerint „eleitől végig magyar szellem lengi át, és zenészeti tekintetben igen sok jelességgel bír.”
Ezt követi Dubrovay László Gordonkaversenye, amelyet 2012-ben komponált. A darab zenekarában a fúvós- és vonóshangszerek mellett népes ütős szekció, valamint hárfa és cseleszta is szerepel. A három tételes kompozíció formai felépítése a klasszikus mintákat követi: első tétele szonáta-, a második triós, a harmadik rondóformában íródott. A szerző alkotásáról az vallja, hogy a szólistának számos speciális játéktechnikai elem ad lehetőséget virtuóz képességeinek megmutatására, kiváltképp a táncos, mozgalmas fináléban.
Aligha lehetne erre a szerepre rátermettebb művészt találni, mint a kortárszenében nyújtott tevékenységének elismeréseképpen Artisjus-díjjal kitüntetett Rohmann Ditta, aki nemzedékének egyik legnagyszerűbb gordonkaművésze; játékában nyitottság, természetes zeneiség és az emberek megszólításának nemes szándéka egyesül.
Az 1937-ben született Csíky Boldizsár Erdélyi rapszódiáját 2012-ben mutatták be: „Ha nagyon össze tudsz fonódni a saját zenei anyanyelveddel, a népdalkultúrával, az általa felkínált gazdagsággal, utána bármely műfajban úgy tudsz írni műzenét, hogy a háttérben ott van a népdalkincs is, és érezni lehet rajta, hogy az magyar zene” – vallja az erdélyi szerző, aki ezzel is Bartók és Kodály művészi elveit követi.
Az estet Kodály Háry János szvitje zárja. Az 1926-ban bemutatott mű jelentősége elsősorban abban áll, hogy általa a magyar népdal sikerrel kapcsolódott a zenés színpad több évszázados hagyományához – a daljátékból készült szvit egyike a legnépszerűbb koncerttermi daraboknak. A végtelen mesélő kedvéről és nagyotmondásáról ismert nagyabonyi huszár tündérvilágot is megidéző nosztalgikus történetei–kalandjai tökéletes keretet adtak a negyvenhárom éves zeneszerzőnek a magyar népdal gyönyörködtető változatosságának a bemutatására. A mintegy huszonöt perces szimfonikus műben Kodály csodálatos gazdagságú zenekari színeiben szólal meg többek között a Bécsi harangjáték, Háry és Örzse kettősének, a Tiszán innen, Dunán túl népdal dallama, vagy a verbunkos stílusban írt, sodró lendületű Intermezzo.
2018 május 24. (csütörtök) 19:30 óra Pesti Vigadó
- Erkel Hunyadi László – nyitány
- Dubrovay László Gordonkaverseny
- Csíky Boldizsár Erdélyi rapszódia
- Kodály Háry János – szvit
- Km: Rohmann Ditta gordonka és a Nemzeti Filharmonikus Zenekar
- Vezényel: Vashegyi György
