Ismét együtt indul útnak Klein Dávid és Suhajda Szilárd, ráadásul számukra már ismerős terepet vesznek célba: a 8611 méteres K2 csúcsára szeretnék feljuttatni a magyar zászlót oxigénpalack és teherhordók nélkül. Földünk második legmagasabb hegycsúcsára éppen három évvel ezelőtt indult el először a két hegymászó, de abban az évben a természeti erők nem kedveztek nekik: a hegy felső szakaszán egy hatalmas lavina söpört végig, így akkor senki nem jutott fel a hegy tetejére. A Magyar K2 Expedíció a tervek szerint június 7-én veszi kezdetét, az expedíciót a TV2 támogatja.

2016-ban mászott együtt először „nyolcezresen” Klein Dávid és Suhajda Szilárd. Dávid közvetlenül az Annapurna (8091 m) első magyar megmászása után indult útnak mászótársával. Akkor a K2-n két nagyon erős akklimatizációs kört valósítottak meg, azonban egy hatalmas lavina keresztülhúzta számításaikat. A lezúduló hó végérvényesen megrongálta a fix köteleket és elmosta a magashegyi táborokat, így a hegyen tartózkodó valamennyi csapat beszüntette a mászást. A párosnak azonban mindez nem szegte kedvét, egy sajtótájékoztató keretében jelentették be az expedíció médiatámogatójával, a TV2-vel, hogy 2019-ben ismét a „hegyek királya”-ként is emlegetett K2 csúcsát veszik célba. Bár a K2-vel több hazai csapat is próbálkozott korábban, a hegy csúcsát még nem érte el magyar hegymászó. Ezen szeretne változtatni Dávid és Szilárd, akik azt is elmondták, hogy hosszú távra terveznek.

„A magyar hegymászás komoly utat járt be azóta, hogy 1990-ben egy hazai mászócsapat feljutott a Cso Oju 8201 méteres csúcsára, teljesítve ezzel az első „nyolcezrest” a magyar hegymászás történetében. Azóta sorra születtek a hazai sikerek és már csak a Sisapangma, a K2 és az Everest csúcsának palack nélküli megmászása hiányzik ahhoz, hogy teljesítsük a „Himalája koronája” néven ismert kihívást, vagyis, hogy elmondhassuk, hogy a Föld valamennyi „nyolcezresének” csúcsán állt már magyar állampolgár. A következő néhány évben Szilárd barátommal azon leszünk, hogy felkerüljön a korona a magyar hegymászás e közös alkotására és teljesítsük az eddig kimaradt „nyolcezreseket”. Ehhez az első lépés idén a K2 megmászása oxigénpalack és teherhordók segítsége nélkül” – mondta el Klein Dávid.

A K2 a Föld második legmagasabb hegycsúcsa, Pakisztán és Kína határán, a Karakorum hegységben. A csúcs tengerszint feletti magassága 8611 méter. Először két olasz hegymászónak sikerült megmásznia 1954-ben. A himalájai csúcsokkal ellentétben ez a hegy leginkább a nyári időszakban mászható, hiszen a Himalája vonulata a monszunnal érkező csapadékot felfogja, így annak hatása a Karakorumban már nem igazán érzékelhető. 2005-ben Kollár Lajos vezetésével Erőss Zsolt és csapata is megkísérelte elérni a K2 csúcsát, Zsolt azonban az időjárási viszonyok miatt 8350 méterről kénytelen volt visszafordulni.

Az expedíció során a hegymászók az úgynevezett Abruzzi útvonalat (Abruzzi-gerinc) követik majd.  Az alaptábor elérése után kezdetét veszi a magashegyi akklimatizáció és a táborlánc kiépítése: az egyes akklimatizációs körök során Dávid és Szilárd az alaptábor felett kisebb táborokat épít majd ki. A táborokban élelmet, sátrat hagynak hátra és a táborlánc kiépítése során szervezetüket is hozzászoktatják a ritkább légkörhöz. Várhatóan 3-4 ilyen akklimatizációs kört hajtanak majd végre. A csúcstámadás napján a legfelső táborból indulnak majd, és ide, vagy egy alsóbb táborba térnek vissza.

Az expedíció kapcsán a sajtótájékoztatón Zájer Attila, a TV2 Média Csoport Ügyfélkapcsolati igazgatója elmondta: „Büszkén csatlakozunk a Himalája Koronája Expedíciósorozathoz, nagy izgalommal követjük végig műsorainkban és online platformjainkon Klein Dávid és Suhajda Szilárd útját a felkészüléstől a csúcshódításon át egészen a hazatérés pillanatáig. Bízunk benne, hogy ez alkalommal sikerül a K2 csúcsára kitűzni a magyar zászlót.   A két kivételes sportoló expedíciójának összefoglaló filmjét, a TV2 Csoporthoz tartozó Spíler TV csatornáján láthatják majd a nézők” – tette hozzá Zájer Attila.

Dávid és Szilárd célja valóban a csúcs elérése, de az odavezető út legalább annyira lényeges, mit a csúcs maga: fontos számukra az etikus, sportszerű mászás – ezért nem használnak oxigént vagy teherhordókat –, a környezettudatos expedíciózás, a helybéliek tisztelete, és természetesen a mászás során átélt közös élmények. Ezenfelül mindketten vallják, hogy „egy expedíció akkor tekinthető sikeresnek, ha elérték a csúcsot és a hegymászók épségben le is jöttek a hegyről.”

A Sisapangma esetében az első magyar Sisapangma Expedícióval kapcsolatban szakmai vita bontakozott ki Magyarországon – lehetséges, hogy az expedíció tagjai csak az előcsúcsot érték el – így e csúcs státuszát az első magyar megmászás szempontjából „vitatottnak” tekintjük.