Chanson – erről a francia szóról először talán egy füstös kávéház jut eszünkbe. Harmonikaszó, rekedtes hangú énekes. Párizs, Édith Piaf. De Debussyre is gondolhatunk. Dalait chansonnak nevezte – a szó ugyanis pontosan ezt jelenti a szótár szerint. Dal, vagyis ének, többnyire zongorakísérettel.
A reneszánsz korban azonban a chanson alatt mindenféle világi művet értettek. Három- vagy négyszólamút, kizárólag énekesekre vagy hangszerek közreműködésével, általában francia szövegre. Még korábban a trubadúrok (illetve az észak-francia trouverek) nevezték chansonnak egyszólamú (bár rögtönzött hangszerkísérettel előadott), szerelmes témájú énekeiket. Mit ért mármost egy 20. századi vagy mai komponista chanson alatt? Ki ezt, ki azt. Nincs szabály. A koncert címében szereplő ballada esete hasonló. Chopin nevezett zongoraműveket balladának. Vagy Brahms. De mindenekelőtt ott vannak a népballadák. Angoli Borbála és társai. A híres népzenekutató, Vargyas Lajos a magyar népballadák jelentős részét középkori francia ballada-költeményekre vezette vissza. Hogyan kerültek ide, a Kárpát-medencébe? Az út kalandos és nyilván van benne némi (balladai) homály. A koncert hallgatóját azonban ez aligha fogja zavarni.
2020.február 26. 19.30 – Olasz Kultúrintézet
A program:
Paul Hindemith Six Chansons
Solti Árpád La Loreley
Maurice Ravel Trois chansons
Hugo Wolf Der Feuerreiter
Tóth Péter Trois beaux oiseaux du Paradis
Ligeti György Pápainé
***
Vass Lajos Nocturne
Csíky Boldizsár Nagy hegyi tolvaj
Vajda János Deux Chansons
Pertis Jenő Két háromszéki ballada
Közreműködik:
Bizják Dóra zongora
Nemzeti Énekkar (karigazgató: Somos Csaba)
Kocsis-Holper Zoltán, Somos Csaba karmester
