Gondolkodtunk-e már azon, hogy mi a saját, valódi vágyunk, és mi az, amit a társadalom vagy a média erőltet ránk?
Mikor megszületünk, tisztán, befolyásoltság nélkül érkezünk erre a világra. Bizonyos életcéllal, életfeladattal születünk jelenlegi életünkbe. Egyre vágyunk csak, hogy ezeket a feladatokat megéljük, megoldjuk.
Az idő előrehaladtával azonban nem ússzuk meg „Lucifer almáit”. Ugyan már nem kígyó képében, a tudás almájával csábít, hanem a média felületein, a társadalmi nyomásokkal. Valóban soha nem elég az anyagi javak hajhászása? A külső csillogásnak való megfelelés? Mi van a csillogás alatt?
Egyik páciensem nagy büszkén mesélte, hogy Mexikóba mennek telelni, luxus-luxus szállodába. Jó utat kívántam neki, majd amikor legközelebb jött, kérdeztem, hogy érezték magukat, milyen volt a pihenés? Azt mondta, hogy nagyon kellemes… Milyen az, hogy kellemes? Vagy nagyon jó, vagy nagyon rossz. Vagy csodálatos, felemelő, vagy borzalmas, rettenetes – mondtam. Valójában az egész utat végig veszekedték a férjével, de hát ő erre a luxus vakációra nagyon vágyott, hogy elmesélhesse a barátnőinek.
Nem kíméltem, megnéztük, hogy mire vágyik valójában? Kiderült, hogy békére, nyugalomra, szerető családra. Ezzel szemben a környezet, a rokonok, a média azt sugallja, hogy csak a luxusra és a márkás termékekre érdemes vágyni. A pénz hajszolása mellett nem jut idő egymásra figyelni a pároknak, nincs idő kitalálni egymás vágyait, gondolatait.
Természetesen a pénz nagyon fontos, az élet ettől lesz könnyebb. Ha az anyagi alapok megvannak, és nem a túlélésre játszunk, akkor több lehetőségünk van a lelkünk üzeneteivel foglalkozni. Tudni kell megállni, és szétnézni, ugyanis a vágyainkat pénzzel nem lehet megvenni. A vágyainkat ki lehet egészíteni a pénzzel; szebb, elegánsabb környezetben megélni azokat.
Igényeinknek lenniük kell, hiszen embernek születtünk. Azok az igények, amihez pénz kell. Vágyai viszont csak a lelkünknek vannak, azok viszont ingyen vannak, illetve azokat saját magunknak kell megteremteni.
Nehéz egy idő után a kettőt szétválasztani. Erős önismeret és kitartó, boncolgatós munka, attól függően, hogy kit mennyire vitt el Lucifer árja. Érdemes időt szakítani rá, mert ez vezet az igazi boldogsághoz.
Aki viszont megtanulja szétválasztani a kettőt, annak nyert ügye van, mert nem hatnak rá a hazug reklámok, a társadalom és a környezet nyomása, így a saját vágyait igyekszik kielégíteni, nem pedig másokét. Nem kell csoportokhoz, gyülekezetekhez tartozni, akik valótlant állítanak róla, hiszen pontosan tisztában van önmagával, erényeivel és vágyaival, nincs szüksége külső megerősítésre.
Határozott, elégedett emberré válik az, aki látja az utat, látja a célt, és rendületlenül halad előre. Sok sikert a boncolgatáshoz, és a tiszta, igaz úton járáshoz!
Vanitana – életvezetési tanácsadó
Kapcsolódó cikkek:
