Különlegesen sokoldalú zongoraművész érkezik hazánkba májusban, hogy a Nemzeti Filharmonikusokkal közös koncerten hallhassa őt a hazai közönség.
Az 59 éves Tzimon Barto amerikai zongoraművész, regényíró, költő és filozófus is, és mindezeken túl hét nyelven is beszél. A koncerten népszerű amerikai zeneszerzők Bernstein és Gershwin művei hallhatók majd, de felcsendül Dvořák egy műve is.
Mi az összefogó erő ezekben a zenei darabokban? Antonín Dvořákot 1892-ben többek között azért hívták meg a New Yorkban újonnan létesült Nemzeti Konzervatórium élére, hogy az észak-amerikai zeneszerzőket tanítsa meg olyan nemzeti zenét komponálni, amilyeneket ő ír a szláv dalok és táncok nyomán.
Dvořák ezt a „tiszta forrást” az afro-amerikai népesség dalaiban találta meg: „Amerikának is lehet saját zenéje, egy nagyszerű zene, amely a saját talajából juthatna ki, és megvolna a maga sajátos jellege: egy szabad és nagy nemzet természetes hangja.” Dvořák abban is biztos volt, hogy ezt a nagy kihívást azok a tehetséges zeneszerzők tudják majd a legjobban tljesíteni, akik már az amerikai kontinensen születtek és szocializálódtak. A XX. századi alkotóművészek közül ez George Gershwinnek és Leonard Bernsteinnek sikerült ez a legjobban annak ellenére, hogy közvetlen felmenőik Kelet-Európából emigráltak az USA-ba: Gershwiné az oroszországi Szentpétervárról, Bernsteiné pedig Ukrajnából.
Egy szabad és nagy nemzet, Amerika természetes hangját ki más, mint egy amerikai zongoraművész, Tzimon Barto tudja majd leginkább visszaadni. Május 2-án a MÜPA Bartók Béla Nemzeti Hangversenytermében csendül fel Amerika hangja.
Bernstein Divertimento
Gershwin F-dúr zongoraverseny
Dvořák IX. szimfónia (e-moll), „Az Újvilágból”, op. 95
Közreműködik:
- Hamar Zsolt karmester
- Tzimon Barto zongora
- Nemzeti Filharmonikus Zenekar
