Az ünnepek a filmekben mindig a meghitt családi pillanatokról, a régóta vágyott szeretetteli együttlétről szólnak. A valóság azonban sokszor pont ennek az ellentéte: sértődések, veszekedések, felszínes csacsogás, áldozati játszmák és végkimerülés januárra.

Kocsis-M. Brigitta, coach – akinek fő területe a karrier-, business-, vezetői- és innováció coaching valamint a női önismeret – 10 tippet gyűjtött össze, hogy tudatosabban élhessük meg a karácsonyi időszakot.

5

  1. Ér nemet mondani! – Nem kell minden rendezvényre elmenni, mindenkinek ajándékot venni, minden süteményt megkóstolni. Ér határozottan nemet mondani – még indoklásra, magyarázkodásra sincs szükség: „ezt most nem szeretném, nem fér bele jó szívvel, köszönöm a megértésed.”
  1. Kérj segítséget! – Semmi szükség arra, hogy mártírhalált haljunk a karácsonyi ajándékok beszerzése, az ezer fogásos menü elkészítése, a vendégsereg fogadása és a teljes ház kitakarítása során. Kérjünk konkrét segítséget: egyrészt a családtagoknak is adhatunk egyenes, tiszta feladatokat, másrészt a vendégeket is bevonhatjuk abba, hogy hozzájáruljanak a karácsonyi terülj-terülj asztalkámhoz. Ne „valakitől” várjuk a „bármi” segítséget: legyünk proaktívak, és konkrét személynek címezzük a konkrét, tényszerű kérést, mit hozzon, miben segítsen.
  1. Fektessük le előre a játékszabályokat! – Jelezzük előre, egy-egy programon meddig tervezünk maradni, és azt is, hogyan és miben fogunk tudni ott részt venni. Ha nem szeretnénk alkoholt fogyasztani vagy bizonyos ételekből nem fogunk enni, szóljunk előre a házigazdának, így nem készül feleslegesen, és nem lesznek kellemetlen pillanatok. Elkerülhetővé válik a „jaj, máris mentek?!”, és a „csak egy falatot!” típusú játszmák.
  1. Pozitív, emelő beszélgetések. – Gyakran előfordul, hogy egy-egy ünnepi összejövetelen a téma a jelen nem lévők kitárgyalása, a „de rossz a világ” és a „mindenki más elmeháborodott” kezdetű játszmák. Tartózkodjunk ezektől, és igyekezzünk témát váltani, ha erre terelődne a beszélgetés. Társalogjunk inkább egymás terveiről, sikereiről, dicsérjük meg egymás eredményeit.
  1. Kérdőjelezzük meg a tradíciót. – Sok családnál automatikus a karácsonyi program: megszokott, hogy minden évben ugyanazoknál van az összejövetel, ugyanaz a menü, ugyanannyi az ajándék, gyakorlatilag az egész ünnep forgatókönyve évtizedek óta változatlan. „Így szoktuk” – mondják a családok, de érdemes lehet feltenni a kérdést: biztosan még mindig ez a legjobb nekünk? Vagy változtunk mi, és változtak az igényeink is? Ne féljünk az ünnepi menetrenden is változtatni ehhez mérten.
  1. Ne legyenek túlzott illúzióink! – Az adventi időszak alatt, még az irodában robotolva, hajlamosak vagyunk hosszú órákat ábrándozni az ünnepekről, a karácsonyi szünetről. Közben pedig észrevétlen túlzott, teljesíthetetlen illúziókat támasztunk felé. Nem, az idei sem lesz tökéletes Karácsony. Lesz benne rohanás, lesz benne nézeteltérés, nem eltalált ajándék, odaégett pulyka és szétnyílt bejgli. Legyenek reálisak a vágyaink: ha egy-egy jó beszélgetés vagy örömteli társasjáték megvalósul, már legyünk elégedettek.
  1. Az ünnep nem verseny. – Ne méricskéljük, ki vett drágább ajándékokat, ki sütött több süteményt, vagy ki segített többet a lakás kicsinosításában. Az ünnep – és általában a család sem – a versengés helyszíne. Örüljünk annak, ami létrejött, és a közös élményünkre koncentráljunk, ne méregessük centiméterrel, ki mennyit tett bele a közös együttlétbe.
  1. Kerüljük a kellemetlen, személyeskedő témákat. – Sokfélék vagyunk, sokféle értékrenddel, céllal, életmóddal és egyik sem előrébb való a másiknál. Vagyis semmi szükség nincs arra, hogy azért, mert valakinek a karrierje vagy a családalapítás a legfontosabb, ennek mentén mérje és vizsgáztassa a másikat. A „Mikor lesz már eljegyzés/gyerek/második gyerek?” és a „Hogy megy a munka/Meg van-e már a diploma?” kérdések fájdalmat okozhatnak. Inkább kérdezzük meg a másiktól, hogy mi motiválja jelenleg a leginkább, mi volt a legnagyobb sikere az évben és biztassuk, hogy arról meséljen, ami neki fontos.
  1. A kevesebb néha több. – Nem csak a kevés, a túlzott figyelem is zavaró lehet. Ha valakin látjuk, hogy nem szeretne beszélgetni vagy bekapcsolódni egy tevékenységbe, ne erőszakoskodjunk. Ugyancsak ne traktáljunk senkit étellel vagy több doboznyi csomagolt elemózsiával. És végképp ne toljuk senki arcába a jótanácsainkat, ha azt nem kérte…
  1. Magunkra figyeljünk! – Gondoljunk csak bele, ha mindenki magára figyelne, hogy ő szeretetteljesen viselkedjen, akkor automatikusan szeretetteli lenne a légkör. Ne a másikkal legyünk tehát elfoglalva: a saját viselkedésünkre fókuszáljunk. Ha valami tetszik, jól esik: fejezzük ki, köszönjük meg, ismerjük el. Ha bántó, sértő: kérdezzünk vissza szeretettel, jól értettük-e, és ha igen, kérjük meg a másikat kedvesen, hogy ezt ne tegye többé, mert fájdalmas nekünk. A másik embert nem, de a saját reakcióinkat meg tudjuk változtatni.

További információ:

https://kocsismbrigitta.hu/
https://www.facebook.com/kocsismbrigitta

MEGOSZTÁS